1 Most tehát, ti, gazdagok, sírjatok és jajgassatok a bekövetkező nyomorúságaitok miatt!
2 Gazdagságotok megrothadt, ruháitokat megrágta a moly,
3 aranyotok és ezüstötök megrozsdásodott, és rozsdája ellenetek tanúskodik, és megemészti testeteket, mint a tűz. Kincseket gyűjtöttetek még az utolsó napokban is.
4 Íme, a földjeiteket learató munkások bére, amelyet visszatartottatok, az égre kiált, és az aratók panasza eljutott a Seregek Urának a fülébe.
5 Dőzsöltetek a földön és tobzódtatok, hizlaltátok a szíveteket, mint az áldozati állat levágásának napján.
6 Elítéltétek, megöltétek az igazat, és ő nem állt ellen nektek.
BIBLIAOLVASÓ KALAUZ – ABLONCZY KÁLMÁN IGEMAGYARÁZATA
„Most tehát, ti gazdagok, sírjatok és jajgassatok a bekövetkező nyomorúságaitok miatt!” (1).
BIBLIAOLVASÓ KALAUZ – ABLONCZY KÁLMÁN IGEMAGYARÁZATA
„Most tehát, ti gazdagok, sírjatok és jajgassatok a bekövetkező nyomorúságaitok miatt!” (1).
A kevesebb is boldogíthat, a bőséges is elkeseríthet.
Az emberi méltóság felülemelkedhet mindkettőn: élhető az élet kevéssel és bőségben is.
A szentírónak az a panasza a gazdagok felé, hogy nem kap a szívükben helyet az, akié minden.
„Mid van, amit nem kaptál?” (1Kor 4,7).
Amid van, csak akkor a tiéd, ha aszerint élsz vele, ahogyan az ajándékozó rád bízta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése