12 Jézus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.
13 A farizeusok ekkor ezt mondták neki: Te önmagadról teszel bizonyságot: a te bizonyságtételed nem igaz. 14 Jézus így válaszolt nekik: Még ha én önmagamról teszek is bizonyságot, akkor is igaz a bizonyságtételem, mert tudom, honnan jöttem és hová megyek, ti azonban nem tudjátok, honnan jövök, vagy hová megyek.
15 Ti test szerint ítéltek, én nem ítélkezem senki felett.
16 De még ha ítélkezem is, igaz az én ítéletem, mert nem egyedül vagyok, hanem én és az Atya, aki elküldött engem.
17 A ti törvényetekben is meg van írva, hogy két ember tanúságtétele igaz.
18 Én önmagamról teszek bizonyságot, és bizonyságot tesz rólam az Atya is, aki elküldött engem.
19 Erre megkérdezték tőle: Hol van a te Atyád? Jézus így válaszolt: Sem engem nem ismertek, sem az én Atyámat: ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek.
20 Mindezeket a kincstárnál mondta Jézus, amikor tanított a templomban, és senki sem fogta el, mert még nem jött el az ő órája.
AZ IGE MELLETT – HODOSSY-TAKÁCS ELŐD IGEMAGYARÁZATA
(20) „...még nem jött el az ő órája.” (Jn 8,12–20)
Jézus viták kereszttüzében találta magát. A farizeusok nem tudtak mit kezdeni kijelentéseivel, ráadásul megkérdőjelezte vitapartnerei ítélkezési gyakorlatának alapjait is.
AZ IGE MELLETT – HODOSSY-TAKÁCS ELŐD IGEMAGYARÁZATA
(20) „...még nem jött el az ő órája.” (Jn 8,12–20)
Jézus viták kereszttüzében találta magát. A farizeusok nem tudtak mit kezdeni kijelentéseivel, ráadásul megkérdőjelezte vitapartnerei ítélkezési gyakorlatának alapjait is.
Ellenfelei nem ismerik az Atyát, mondja Jézus, aki egyébként is mellette tanúskodik! Ilyesmiért nem sokkal később majdnem meglincselték őt, de ekkor még a szavak szintjén maradt a feszültség.
Ez a vita merőben elméleti, voltaképp egyszerű hitelességi kérdés körül forog: megvédhetné-e Jézus magát, ha perre kerülne sor vele szemben?
Az ellenfelek véleménye: nem, mert senki nem tanúskodna mellette.
Jézus viszont ezeket az érveket ellenük fordítja, a Tóra ugyanis egyértelmű: az ítéletek meghozatalához legalább két tanú egybehangzó állítására van szükség (5Móz 17,6; 19,15).
Márpedig, hangzik a jézusi érvelés, amit ő mond, az valójában nem csak egy, hozzá kell számolni Isten tanúságtételét is! Jézus minden messiási tettében maga az Atya igazolta a Fiút, legyen szó gyógyításról vagy borcsodáról (5,1–9; 2,1–11).
Amikor Jézus a kánai menyegzőn borrá változtatta a vizet, amikor feltámasztotta a kapernaumi tisztviselő gyermekét, egyaránt Istenre mutató jeleket hajtott végre (2,11; 4,54), nyilvánvalóvá téve: ő valóban a várva várt Messiás.
A jelet azonban csak az érti, akiben van legalább minimális nyitottság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése