18 A zsidók azonban nem hitték el róla, hogy vak volt és megjött a látása, amíg oda nem hívták a szüleit, 19 és meg nem kérdezték tőlük: A ti fiatok ez, akiről azt állítjátok, hogy vakon született?
Akkor hogyan lehetséges, hogy most lát?
20 Szülei pedig így válaszoltak: Azt tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és vakon született,
21 de hogy most mi módon lát, azt nem tudjuk, és hogy ki nyitotta meg a szemét, azt sem tudjuk. Tőle kérdezzétek meg, nagykorú már, majd ő beszél önmagáról.
22 Ezt azért mondták a szülei, mert féltek a zsidóktól, mivel a zsidók már megegyeztek abban, hogy ha valaki Krisztusnak vallja őt, azt ki kell zárni a zsinagógából. 23 Ezért mondták a szülei:
Nagykorú már, tőle kérdezzétek meg!
AZ IGE MELLETT – HODOSSY-TAKÁCS ELŐD IGEMAGYARÁZATA
(20) „...ez a mi fiunk, és vakon született…” (Jn 9,18–23)
Történetünk nyitánya, a gyógyítás a tehetetlenek és a cselekvők közötti feszültségre mutatott rá, a második szakasz az előbbiek vallásoskodásáról rántotta le a leplet. A harmadik, a szülők tanúságtétele, megrázó.
AZ IGE MELLETT – HODOSSY-TAKÁCS ELŐD IGEMAGYARÁZATA
(20) „...ez a mi fiunk, és vakon született…” (Jn 9,18–23)
Történetünk nyitánya, a gyógyítás a tehetetlenek és a cselekvők közötti feszültségre mutatott rá, a második szakasz az előbbiek vallásoskodásáról rántotta le a leplet. A harmadik, a szülők tanúságtétele, megrázó.
De a legtragikusabb a kérdés: a farizeusok azt sem hiszik el, ami a tulajdon szemük előtt történt.
Látnak egy embert, aki vak volt, születésétől fogva, és látóvá lett. Ők ezt nem hiszik el.
Mintha a Feltámadottal találkozó Tamás története villanna fel (20,24–29): a hitetlenség gátja vakká tesz. Aki azonban nem hiszi el a szeme előtt végbemenő csodát, elveszti a hálaadás lehetőségét is.
Így távolodnak el minden kor farizeusai a rácsodálkozás képességétől, végül az ilyen ember számára se csoda, se isteni ajándék nem létezik többé.
A felfuvalkodott bölcs, aki azt hiszi, kijelölheti Isten mozgásterét, valójában mindent elvesztett, a gyümölcsbe harapó Ádámhoz hasonlít leginkább: azt hiszi, most jutott valaminek a birtokába, pedig csak az derül ki, ő bizony meztelen, mint a mesebeli király.
Az ilyen ember arra is képtelenné válik, hogy kimondja a szükség idején: Uram!
Tégy velünk csodát! Vigyázzunk és imádkozzunk: ide ne süllyedjünk soha.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése