đŸ’„đŸ•Š️BIBLIAOLVASÓ🕊️đŸ’„ Jn 4,46–54

„…hitt Ƒ, valamint egĂ©sz hĂĄza nĂ©pe.” Jn 4,46–54

46 AzutĂĄn ismĂ©t a galileai KĂĄnĂĄba ment, ahol a vizet borrĂĄ vĂĄltoztatta. Kapernaumban pedig volt egy kirĂĄlyi tisztviselƑ, akinek betegen fekĂŒdt a fia.
47 Amikor meghallotta, hogy JĂ©zus megĂ©rkezett JĂșdeĂĄbĂłl GalileĂĄba, elment hozzĂĄ, Ă©s kĂ©rte, hogy jöjjön, Ă©s gyĂłgyĂ­tsa meg a fiĂĄt, mert halĂĄlĂĄn van.
48 Erre JĂ©zus ezt mondta neki: Ha nem lĂĄttok jeleket Ă©s csodĂĄkat, nem hisztek.
49 A kirĂĄlyi tisztviselƑ kĂ©rte Ƒt: Uram, jöjj, mielƑtt meghal a gyermekem!
50 JĂ©zus Ă­gy vĂĄlaszolt: Menj el, a te fiad Ă©l! Hitt az ember a szĂłnak, amelyet JĂ©zus mondott neki, Ă©s elindult.
51 Még hazafelé tartott, amikor szembejöttek vele a szolgåi a hírrel, hogy a gyermeke él.
52 Ekkor megkĂ©rdezte tƑlĂŒk, hĂĄny Ăłrakor lett jobban. Ezt mondtĂĄk neki: Tegnap dĂ©lutĂĄn egy Ăłrakor hagyta el a lĂĄz.
53 MegĂ©rtette tehĂĄt az apa, hogy abban az ĂłrĂĄban törtĂ©nt ez, amikor ezt mondta neki JĂ©zus: A te fiad Ă©l. És hitt Ƒ, valamint egĂ©sz hĂĄza nĂ©pe.
54 Ezt pedig mĂĄsodik jelkĂ©nt tette JĂ©zus, miutĂĄn megĂ©rkezett JĂșdeĂĄbĂłl GalileĂĄba.

AZ IGE MELLETT – VLADÁR GÁBOR IGEMAGYARÁZATA

(53) „…hitt Ƒ, valamint egĂ©sz hĂĄza nĂ©pe.” (Jn 4,46–54)

Ez a haldokló gyermekéért aggódó apa Kapernaumtól mintegy harminc kilométeres utat tett meg Kånåig, hogy a vågyott segítséget megkaphassa Urunktól.
ValĂłszĂ­nƱleg HerĂłdes AntipĂĄsz negyedes fejedelem szolgĂĄlatĂĄban ĂĄllĂł zsidĂł ember, akit nem tĂĄntorĂ­t el cĂ©ljĂĄtĂłl a Mester megjegyzĂ©se sem (48), amely a csoda tĂșlĂ©rtĂ©kelĂ©sĂ©tƑl Ăłv.
Nem csodåkra éhes, hanem szeretett gyermekéért rimånkodik.
Bízó hittel hívja Jézust otthonåba, hogy gyógyítsa meg gyermekét.
EzĂ©rt is meri rĂĄbĂ­zni magĂĄt pusztĂĄn a jĂ©zusi szĂłra: „Menj el, a te fiad Ă©l!” (50). Hite talĂĄn itt mĂ©g csak eszköz ahhoz, hogy beteg gyermeke meggyĂłgyulhasson.
A megtapasztalt csodĂĄlatos gyĂłgyĂ­tĂĄs azonban Ășjfajta hitre juttatja. Ez nemcsak gondolkodĂĄsĂĄt, hanem egĂ©sz hĂĄza nĂ©pĂ©t ĂĄtformĂĄlja. Hit Ă©s gyĂłgyulĂĄs összefĂŒggĂ©seit mĂ©g a hĂ­vƑ szem sem lĂĄtja, mert ez Isten titka, amelybe Ƒ nem enged betekinteni.
De azt a hĂ­vƑ ember is lĂĄtja, hogy vannak egĂ©szsĂ©ges „bƱnösök” Ă©s beteg „szentek” (vö. Zsolt 73).
MĂ©g „e vilĂĄg fejedelmĂ©nek” (Jn 14,30) vilĂĄgĂĄban Ă©lĂŒnk, Ă­gy hordoznunk kell e vilĂĄg fĂĄjdalmait. 
Szabad viszont, e kirĂĄlyi tisztviselƑhöz hasonlĂłan, bĂ­zĂł hittel imĂĄdkozni betegeinkĂ©rt, nem feledve imĂĄdsĂĄgaink hatĂĄrait.
E törtĂ©net szerint az igazi hit legszebb tulajdonsĂĄga mĂ©gis az, hogy MegvĂĄltĂłnk jĂłsĂĄgĂĄt az emberszĂ­vbe Ă­rja, Ă©s onnan sugĂĄrozza szĂ©t környezetĂ©be: „hitt Ƒ, valamint egĂ©sz hĂĄza nĂ©pe”.



Megjegyzések